Az első napon körülbelül harminc szót írtunk le, a jelentésüket kézzel-lábbal elmutogatva, olaszul körbeírva adta át Roberta. Előző este sikerült soká hazaérni, eszembe sem jutott, hogy már második napra tanulni kellene, úgyhogy most szembesülök azzal, hogy Roberta halálosan komolyan azt várta, hogy felkészülve érkezzünk. Mivel az egész csoport együtt lógott tegnap délután és este, senki nem készült, úgyhogy már ezen a reggelen megkapjuk az első, ízes letolásunkat, olaszul. :)
Délben olyannyira elviselhetetlen a hirtelen beköszöntő meleg, hogy a hostelben maradva együtt tanulunk, utoljára 8 éve éltem ezt meg, a vizsgaidőszakokat juttatja eszembe. Délután könnyű ebéd,, majd a belga A., aki már néhány hónapja itt él és elég jól ismeri a várost, elhív minket egy teraszra inni és dumálni.
Mal bártender Miami Beachen, úgyhogy az első kört ő választja, szó mi szó, elég jó felvezetés.
Második körben megkóstolom a Spritz-et (középső), nem lesz az én italom, olasz ide vagy oda. Arra viszont pont alkalmas, hogy a még koraeste is 30 fokos melegben jól megüssön. 
Arra a következtetésre jutunk, hogy ha már úgyis elindultunk a lejtőn, és össze-vissza iszunk mindenfélét, jó ötlet berendelni egy üveg "habzóbort" (édes...)
Mögöttünk a Dóm, de minket már ez annyira nem érdekel.
A bárhoz egyébként egy háromemeletes plázán (kicsit inkább a Blaha Lujza téri régi Skálára emlékeztető "bevásárlóközponton") keresztül jutottunk fel, ami kilenckor zár. Ezért öt perccel kilenc előtt a pincér kiviharzik, kiveszi kezünkből a poharat, gyorsan összepakol és mire egyet pislognánk, már ki is dob minket. Megbeszéljük, hogy este bulizni megyünk (este van), de kidőlünk, úgyhogy inkább elhalasztjuk.
